A Magyar Királyi Honvédgséről

Elődje a Tanácsköztársaság bukását megelőzően 1919. június 6-án elrendelt és rá három nappal felállított Nemzeti Hadsereg, melyet a Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-jei lemondása után megszűnt Vörös Hadsereg mellett, helyett fokozatosan szerveztek át az ország egyedüli haderejévé.

A Nemzetgyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst választotta kormányzóvá. Felhatalmazták a kormányzót, hogy közvetlenül fenyegető veszély esetén a nemzetgyűlés utólagos hozzájárulása mellett elrendelheti a hadseregnek az ország határán kívüli alkalmazását. Megkezdődtek a munkálatok a Nemzeti Hadseregből kialakuló Magyar Királyi Honvédség szervezeti ügykörének tisztázására, feladati megfogalmazására. Április 1-jén a fővezérség megszűnt, a hadsereg vezetését a Honvéd Vezérkar vette át.

A trianoni békeszerződést követő diplomáciai huzavonákkal és a lefegyverzési program halogatása eredményeként 1922. január 4-től felállításra került az ország védelmére hivatott, önkéntesekből álló Magyar Királyi Honvédség, melyről az 1921. évi XLIX. törvénycikk rendelkezett. Tisztképző intézménye a Ludovika Akadémia lett.

A békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Csak olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem volt képes ellátni. A békeokmány megszüntette az általános hadkötelezettséget, és csak önkéntes belépés és hadkiegészítés alapján álló, 35 ezer főt – ebből 1750 tiszt – meg nem haladó létszámú hadsereget engedélyezett. Ez a hadsereg csak a belső rend fenntartására és határrendőri szolgálatra volt hivatott. A szerződés megtiltotta minden, a háború előkészítésére és vezetésére hivatott szerv (vezérkar) létrehozását és fenntartását, ezzel kapcsolatos intézkedések megtételét. A szerződésben foglaltak betartását a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság ellenőrizte. A gazdasági helyzet sem tette lehetővé a hadsereg fejlesztését. 1927. december 23-án viszont határozat született a hadsereg három lépcsős fejlesztéséről. Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság a fejlesztések megtorpanását okozta.

A bécsi döntések révén visszacsatolt területek, melyek ismét a magyar haderő fennhatósága alá kerültek

1938-ra a tengelyhatalmak erősödésével Magyarország számára lehetőséget nyílt a fegyverkezési egyenjogúságra (bledi egyezmény). Horthy a magyar területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. Az első, majd a második bécsi döntés értelmében újdonsült haderejével az engedélyezett területet bírtokba vette. Ebből kifolyólag a szintén új államként megjelentő Szlovákiával rövid katonai konfliktusba keveredett.

Bővebben: Magyar–szlovák kis háború

A szomszédos országokkal szembeni folyamatos fegyverkezési lépéshátrányt az 1938-as győri program volt hivatott csökkenteni, de azt a nagyarányú beszerzések ellenére a második világháborúba történt belépésig nem sikerült maradéktalanul ledolgozni. A kiképzésében korszerű, de eszközállományában alapvetően elavult haderő a háború során többszöri átszervezés ellenére is csak nehezen tudott megfelelni az ország vezetése katonai törekvéseinek. A német megszállás és a szovjet túlerő végül megpecsételte a haderő sorsát, mely 1945 áprilisára gyakorlatilag megszűnt létezni. Egészében véve a Magyar Királyi Honvédséget a túlzott mennyiségi fejlesztés és a gyenge technikai felszereltség jellemezte, mely utóbbi megközelítőleg sem állt arányban a katonapolitikai célkitűzésekkel.

A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943 januárjában a Magyar 2. hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján. A II. világháborúnak Magyarországon a harcok folyamán mintegy félmillió polgári és katonai áldozata volt.

1945. február 11-13 kitörésben 43 ezer katona egyetlen nap leforgása alatt halt meg, amiből, ha az arányok helyesek 21-22 ezer volt a magyar halott.

Az egyenlőtlen küzdelem hamar eldőlt: a fáradt, kiéhezett, lőszerrel alig rendelkező kitörő sereg, azaz józan becslések szerint 44 ezer, fele részt magyar, fele részt német katonából másnapra hozzávetőleg 700 katona érte el a magyar-német vonalakat, (átmenetileg) megmenekült.

A Magyar Királyi Honvédség 1945. április 16-án a Német Wehrmachttal együtt kivonult, 1945. május 10-én annak tagjai hadifogságban estek.

A Magyar Királyi Honvédség hadrendje 1941. április elején

M. kir. Honvédelmi Miniszter: vitéz dálnokfalvi Bartha Károly szkv. (szolgálaton kívüli) vezérezredes[6]
- Szárnysegéd: ilenczfalvi Sárkány Jenő vk. (vezérkari) ezredes
- Elnökség: v. ebesfalvi Lengyel Béla vk. ezredes
- Elnöki osztály: Perlaky Mihály alezredes
- A Honv. Miniszter helyettese: bobai Győrffy-Bengyel Sándor altábornagy
- Földi főcsoportfőnök: Schindler Szilárd altábornagy
- I. csoportfőnök: v. Náday István altábornagy (8 osztállyal)
- III. csoportfőnök: Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérőrnagy (6 osztállyal)
- Légügyi csoportfőnök: v. Littay András vezérezredes (5 osztállyal)
- A m. kir. Honvédvezérkar főnöke: Werth Henrik vezérezredes (8 osztállyal)
- Szárnysegéd: Hardy Kálmán vk. ezredes
- Hadműveleti csoportfőnök: v. László Dezső vk. ezredes (5 osztállyal)
- Kiképzési csoportfőnök: v. Horváth Sándor vezérőrnagy (3 osztállyal)
- A katonai kabinetiroda főnöke és főhadsegéd: v. Keresztes-Fisher Lajos vezérezredes
- A kabinetiroda főnökének helyettese: sárbogárdi Mészöly Elek vk. alezredes
- 1. szárnysegéd: v. békei Koós Miklós vezérőrnagy
- A testőrség parancsnoka: v. csiktaplóczai Náray Antal ezredes
- A legfelsőbb Honv. Tanács vezértitkára: v. náray Náray Antal vk. ezredes

A három hadsereg

1940. március 1-jén a hadrendben 3 hadsereg-parancsnokság került felállításra:

1. Szolnok (később Kolozsvár): a debreceni VI., a kassai VIII. és a kolozsvári IX. hadtestből,
2. Budapest: a budapesti I., a székesfehérvári II. és a miskolci VII. hadtestből,
3. Pécs: a szombathelyi III., a pécsi IV. és a szegedi V. hadtestből.

Az egyes hadseregek hadrendjét lásd a hadseregek szócikkeiben: 1. magyar hadsereg; Magyar 2. hadsereg; 3. magyar hadsereg.

A megalakult három hadsereg egyike sem került eredeti szervezetében bevetésre. A megalakult hadtestekben a rövid idő alatt nem sikerült jelentős mennyiségi fejlesztést végrehajtani, ezért megmaradt a két gyalogezredes kialakítás. Ezt a formációt 1942. február 12-től kis átalakítással könnyű hadosztálynak (rövidítve: k. ho.) keresztelték. Az állományukba olyan ezredközvetlen alosztályok is bekerültek, amelyek eddig a gyalogdandárok hadrendjében nem szerepeltek, nevezetesen: egy-egy kerékpáros- és huszárszakasz, illetve egy kísérő könnyűágyús üteg.

A vezérkar, illetve a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartoztak ekkor még a következő szervezeti egységek:

Gyorshadtest (Budapest)[szerkesztés]

Parancsnok: v. dálnoki Miklós Béla vezérőrnagy

Vezérkari főnök: Zsedényi Zoltán vk. alezredes
Tüzérségi pk.: Ternegg Kálmán vezérőrnagy
- 1. gépkocsizó dandár (Budapest): v. Major Jenő vezérőrnagy
- 2. gépkocsizó dandár (Munkács): v. Vörös János vk. ezredes
- 1. lovasdandár (Nyíregyháza): v. Vattay Antal vk. ezredes
- 2. lovasdandár (Kecskemét): dálnoki Veress Lajos vezérőrnagy
- 441. hegyidandár (Máramarossziget): Felkl Jenő vezérőrnagy

Légierők[szerkesztés]

Főparancsnoka: v. Kencse Waldemár altábornagy

Vezérkari főnök: v. Vörös Géza vk. ezredes
A Légierők főparancsnokához beosztott tábornok: v. Justy Emil vezérőrnagy; Bisza Ferenc ezredes
- 1. repülődandár (Budapest): v. Bánfalvy István vk. ezredes;
- Vezérkari főnök: András Sándor vk. alezredes
- 1. vadászrepülő-ezred (Mátyásföld): Schwanger János alezredes
- 2. vadászrepülő-ezred (Kecskemét): Eperjesy József alezredes
- 3. bombázó-ezred (Tapolca): v. ippi és érkeserüi Fráter Tibor alezredes
- 4. bombázó-ezred (Szombathely): ditrói Orosz Béla alezredes
- 5. közelfelderítő-ezred ( ? ): Csicsery Gyula alezredes
- 1. önálló távolfelderítő osztály (Kecskemét): Keksz Edgár alezredes
- 1. ejtőernyős zászlóalj (Pápa): Bertalan Árpád őrnagy

A Fővezérség alá tartoztak még közvetlenül számos tüzérosztály, vasútépítő, híradó ezredek, hidász, vegyiharc zászlóaljak, folyamerő dandár, a fényszóró iskola, továbbá Budapest főváros katonai parancsnoksága, valamint a katonai tanintézetek és egyéb katonai intézmények.

Főparancsnokok

1922–25: Nagy Pál
1925–1930: Janky Kocsárd

Honvéd Vezérkar főnökök (HVKF)

1922–30: Janky Kocsárd
1930–35: Kárpáthy Kamilló
1935–36: Somkuthy József
1936. október 1.–1938: Rátz Jenő
1938. május 24.–1938. szeptember 29.: Keresztes-Fischer Lajos
1938. szeptember–1941. augusztus 31.: Werth Henrik
1941. szeptember 1 vagy 6–1944. március 19., vagy április 19.: Szombathelyi Ferenc
1944. április 20–1944. október 16. (azonnali hatállyal): Vörös János
1944. október 16–1945. április 30.: Beregfy Károly

Magyarország Köztársaság

Ez az oldal a polgárháború mint esemény önmagától való kitörése esetén lehet hivatalos szerv weboldalának tekinteni, a weboldal csak azért működik mert felkészülés kiván lenni polgárháború mint esemény önmagától való kitörésére, nem szeretne bűncselekményt elkövetni (pl: Állam elleni bűncselekményt, terrorcselekményt, Háborús bűncselekményt, Tiltott toborzás, közveszényel fenyegetés, Népírtás, önkényuralmi jelképek (Kizárt a büntethetőség, ha az önkényuralmi jelkép használatát ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követik el.), Csalás, Nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, közösség elleni uszítás).

Deutschsprachige Länder

Diese Seite kann im Falle eines spontanen Ausbruchs eines Bürgerkriegs als Website einer offiziellen Stelle betrachtet werden. Die Website funktioniert nur, weil Sie auf den spontanen Ausbruch eines Bürgerkriegs vorbereitet sein möchten und kein Verbrechen begehen möchten ( z.B. ein Verbrechen gegen den Staat, ein Terrorakt, ein Kriegsverbrechen, Völkermord), autokratische Symbole (Die Verwendung des verfassungswidrigen Symbols ist nicht strafbar, wenn es zu informativen, erzieherischen, wissenschaftlichen, künstlerischen Zwecken oder zum Zweck der Vermittlung verwendet wird Informationen über Ereignisse der Geschichte oder der Gegenwart.), Betrug, Verfassungswidrigkeit, Volksverhetzung.

International Community